** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **1** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **2** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **3** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **4* PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **5** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **6** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **7** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **8** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

Problémás Örökség

Nemzetközi műemléki szimpózium az épített örökség megőrzési és fejlesztési kérdéseiről

időpont: 2008 március 28 - 29
helyszín: Óbudai Művelődési Központ Budapest, San Marco utca 81.
kurátor: Kádár Bálint, építész

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2008. március 28-29-én kétnapos szimpóziumot tart "Problémás Örökség" címmel az épített örökség fejlesztéséről. A nemzetközi konferencia az épített örökség két olyan területére koncentrál, amelyek közös történelmi hátterünk révén hasonlóan égetőek Közép-Európa valamennyi országában.

Keressük a választ arra, hogy mai építészeti szemlélettel mik a sikeres fejlesztés eszközei az érzékeny műemléki környezetben, mennyire szabad hozzányúlnunk értékes épületeinkhez, és milyen új építészeti eszközök használata fér meg a múlt emlékeivel.

Ez után próbáljuk a védelem területét kitágítani, és keressük az értékeset és a fejleszthetőt abban a meghatározó épített környezetben, amely Közép-Európa második világháború utáni történetében fogant. A második napon a két kérdéskörhöz kapcsolódó emblematikus budapesti épületek bejárásával válnak kézzel foghatóvá a konferencián tárgyalt problémák.

Az itthoni és Közép-Európából érkező szakemberek által bemutatott kérdések és megoldások átfogó képet adnak a műemlékvédelemben most folyamatban lévő szemléletváltásról, amely már Magyarországon is egyre inkább érzékelhető.

A konferencia délelőttjén a műemlékek fejleszthetőségének határait boncolgatjuk: hogyan lehet érdekeltté tenni a befektetőket, mennyire szabad hozzányúlni értékes épületeinkhez, lehet-e kortárs építészeti eszközökkel új életet adni egy régi élet emlékének? Környező országokból hozunk példákat, ahol a történeti épületeknek sikeres kiegészítője lett a kompromisszummentes kortárs építészet. Célunk, hogy a görcsös óvatoskodás szülte kényszermegoldások helyett minél több helyen lehessen itthon is bátrabb szemlélettel a régivel azonos minőséget létrehozni, ezzel biztosítva a szép kort elért épületek további életszerű használatát.

* Az első blokkot Győr Attila előadása indítja. A KÖH védési osztályának vezetőjének teljes rálátása van a védett épületállomány sorsára. Osztályuk az idővel és a befektetőkkel is versenyfutást folytat az értékes épületek védelem alá helyezésével.

* Georg Driendl bécsi építész már bemutatkozott Magyarországon, mi több épített is Budapesten (Osztrák iskola). Ám irodájában a legutóbbi években több olyan műemlékeket érintő munka is született, amelyek ismét alkalmat adnak a hazai közönségnek a tanulásra. Három múzeum tanúskodik hozzáállásának helyességéről, miszerint az esszenciájában bemutatott régi terekben minden funkcionális igényt kompromisszumok nélküli új építészettel lehet igazán harmonikusan elhelyezni. www.driendl.at

* Franz Krenn Innsbrucki építész több egyetem vendégprofesszora is volt az elmúlt években. Különösen érdekes oroszországi tapasztalata, ahol 1998 -tól vendágprofesszor, majd 2001-től rendes tanár a Samarai Építészeti Akadémia urbanisztikai szakán. Számos projekten dolgozik Oroszországban, ahonnan különösen érdekes példákat hoz.

* Magyarországon az egyik legjelentősebb műemlékünk az UNESCO által is világörökségként nyilvántartott ezeréves pannonhalmi bazilika és bencés kolostor. A bazilika helyreállítása a hazai műemlékvédelem egyik legnagyobb próbatétele. Ezer év alatt annyi érték halmozódott fel itt, hogy nehéz bármihez is hozzányúlni. A bencések liturgikus igényei és az ezeréves történethez méltó építészeti nagyvonalúság ellentétben áll a történelem minden részletét bemutatni kívánó védelemmel. A feladattal most egy kiemelkedően ígéretes építészcsapat birkózik. John Pawson többek között a csehországi Novy Dvur-i ciszterci apátság fejlesztésével tett szert világhírre, s a magyar építészet fontos eseménye, hogy elfogadta a megbízást a bazilika rekonstrukciójára. A tervezés a Gunther Zsolt és Csillag Katalin vezette 3H építésziroda közreműködésével zajlik. A győri páros már többször is bizonyította nyitottságát a kortárs fejlemények befogadására és kreatív alkalmazására. www.johnpawson.com www.3h.hu www.bences.hu

* A külföldi rekonstrukciók példaértékűek lehetnek a hazai szakembereknek, de célunk bemutatni az itthoni pozitív példákat is. Arnóth Ádám építész, a KÖH tervtanácsának elnöke, a Pro Architektúra díj és az Icomos díj zsűritagja a legjobb műemléki környezetbe illesztett épületeket mutatja be Magyarországról.
* Budapest számos műemlékét hasznosították piaci alapon a közelmúltban, ezek közül kiemelkedően érdekes a Párizsi Nagyáruház fejlesztése. Az ORCO csoport az egykori Divatcsarnokot ismét áruházkánt kívánta újraéleszteni, exkluzív üzletekkel az Andrássy úti világörökséghez méltóan. Paradox módon a műemléki védettsége miatt nem sikerült a teljes épületet áruházként újratervezni, de a felső irodaszinteken túl így is lesz két szintnyi luxusáruház, és kávézó az eredeti tetőteraszon. A Tiba János vezette átalakítási munkák bemutatása sok tanulsággal szolgál a műemlékek fejlesztésének nehézségeiről, ám a Tiba stúdió munkájának következtében végre itthon is láthatunk példát új építészeti eszközhasználat és patinás régi építészet sikeres szimbiózisára. www.tiba-studio.com http://www.orcogroup.hu/projects/paris-department-store-

* Európa szerte legszebb műemlékeink a védelem és irányítás egykori központjai, a várak. Szlovéniában a Ljubljanai vár kulturális és turisztikai hasznosítása egy gondosan kiérlelt gondolat mentén történik korunk építészetének hatásos alkalmazásával. Edo Ravnikar Jr., Miha Kerin és Majda Kregar építészek 20 éve dolgoznak a főváros közepén magasló vár rehabilitációján, érzékeny építészetük legalább annyi értéket adott hozzá az együtteshez, mint a nagy várépítő korok. www.ljubljanafestival.si/en/ljubljana_castle/renovation/ www.nextroom.at/building_article.php?building_id=29556&article_id=27022


Délután a műemlékek új generációját keressük, miközben a második világháború előtti modernizmus emlékei már egyértelműen részei védendő örökségünknek, a szocializmus évtizedei alatt épült meghatározó épületeket és új városokat a társadalom és a szakma inkább elutasítja vagy nem vesz róluk tudomást. Egész Közép-Európában zajlik ennek az örökségnek a leromlása és eltüntetése, de egyre több helyen bontakozik ki értelmes vita a közelmúlt meghatározó épületeinek megőrzéséről. Képesek vagyunk-e és kell-e túllépni e kor városainak politikai jelentésén? Lehet-e fejleszteni a modernizmus elvein fogant építészetet, amelynek programja adott szükségletek kielégítése volt? Időben felismerjük-e az értékeset a közelmúlt építészetében?

* E tág témát Ferkai András építészettörténész vezeti be, megismertetve a hallgatóságot a II. világháború utáni magyar építészet fő irányaival. Ferkai András a mome tanára, a DOCOMOMO magyar szekciójának tagja, kutatási területe a XX. századi magyar, ill. közép-kelet-európai építészet.
* A 60-as, 70-es évek Közép-európai építészete ma még szakmai körökben is a "nem szeretem" és az "ignorálom" kategória között mozog. Pozsonyban Maria Topolcanska építész a Szlovák Tudományos Akadémia kis csoportjával fáradozik egyes emblematikus épületek elfogadtatásán és megőrzésén. A fiatal építésznő PhD témája is a modern épített környezet mai használatáról szólt, Pozsonyban és Barcelónában folytatta kutatásait. Több kiadványt és filmet is készített a témában, 2004-ben a Cseh és Szlovák pavilon kurátora volt a Velencei Biennálén.
* A szocializmus alatt épült számos új város valamint városközpont közül kiemelkedik Salgótarján fejlesztése a hatvanas évektől. Az 1968-ban Hild jános emlékérmet kapott városközpont elemein Jánossy György, Finta József, Magyar Géza és Szrogh György és Finta József is dolgoztak. 2000-től megkezdődött a városközpont rekonstrukciós programja, felújították a főteret, de sok kérdés nyitva maradt, például hogy mi lesz a híres Karancs szállóval? Dévényi Tamásra, aki Salgótarjánban nőtt fel, nagy hatással volt Jánossy György munkája, s építészként 1977-től Jánossy György műtermében dolgozott. Minden szempontból jól ismeri tehát a várost és a helyszín problémáit.
* Berlin egyesülés utáni újjáépítése kétségtelenül az elmúlt időszak egyik legjelentősebb és legizgalmasabb építészeti eseménysora volt. A hagyományokhoz és folytonossághoz való visszatérés kísérlete 1990 után a második világháború utáni modern örökség alapvető megkérdőjelezésével járt együtt. A kritika és a gyakorlati következményekkel járó elutasítás nemcsak Kelet-Berlin hatalmi-ideológiai szempontok által irányított városépítészetére és épületeire vonatkozott, hanem a vele sok szempontból párhuzamba állított nyugat-berlini újjáépítésre is. Kerékgyártó Béla, a BME tanára, a berlini építészet és kultúra jó ismerője az elutasítás motívumait, érveit, illetve néhány fontos példa kiemelésével, Berlin modern örökségének kezelését mutatja be.
* A bukaresti Építészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára Augustin Ioan, építészettörténti és filozófiai témában is szerzett PhD fokozatot, számos könyv szerzője. Fő szakterülete az 1949 utáni szakrális építészet, a romániai diktatúra építészetének kiváló ismerője. Előadásában ennek a kornak az építészeti minőségét keresi Romániában. Előadásához kapcsolódik a kolozsvári area3 építészeti egyesület bemutatója, ahol a 60-as 70-es évek kolozsvári építészetét mutatja be Pásztor István építész, az area3 alapítója.

Március 29-én szombaton városi sétákat szervezünk a konferencia témája által érintett épületekhez. A délelőtti témák nyomán bejárható lesz a Avenue-Garden és a Tőzsdepalota. A II világháború utáni építészetünk veszélyben lévő fontos, illetve jellegzetes alkotásai közül többek között a Kőbánya-Kispesti metróvégállomást és a Déli Pályaudvart járjuk be, illetve a MÉMOSZ székház máig használaton kívüli kongresszusi szárnyát. Az épületbejárások közül választani a konferencia napján lehet.


PROGRAM

2008. MÁRCIUS 28., PÉNTEK
időpont
program
előadó
09.00-09.20
regisztráció
09.20-09.30
köszöntő
levezető-elnök
I. blokk: a fejlesztés új eszközei
09.30-10.00
Felvezető előadás - védelem és fejlesztés lehetőségei
Győr Attila - művészettörténész, a KÖH Védési Osztályának vezetője
10.00-10.30
Történelmi és hypermodern találkozásai: Forchtenstein Castle, Schloss Stainz, Stift Klosterneuburg
Georg Driendl - driendl*architects, Bécs
10.30-11.00
Az idő dinamikájának nyelvezete
Franz Krenn - krenn architect, Innsbruck
11.00-11.30
A pannonhalmi bazilika átalakítása
Gunther Zsolt - John Pawson és 3H építésziroda
11.30-11.50
szünet
11.50-12.20
Fejlesztések műemléki környezetben Magyarországon
Arnóth Ádám - építész, a KÖH Műemléki Tervtanácsának elnöke
12.20-12.50
A Divatcsarnok átalakítása
Tiba János - építész, Tiba Studio
12.50-13.20
Ljubljanai vár rekonstrukció
Miha Kerin - "Ambient" Drawing Office, Ljubljana, Szlovénia
13.20-14.00
ebéd szünet
II. blokk: a védelem új területei
14.00-14.30
Felvezető előadás - építészeti örökségünk a II. világháború után
Ferkai András - építészettörténész, mome
14.30-15.00
túl öreg, megbecsülni túl fiatal: 60-as, 70-es évek építészete Pozsonyban
Maria Topolcanska - építész, Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony
15.00-15.30
Salgótarján városközpont
Dévényi Tamás - építész
15.30-16.00
Berlin - modern építészeti örökség megőrzésének kérdései
Kerékgyártó Béla - filozófus BME
16.00-16.30
Románia öröksége a 60-as, 70-es évekből
Augustin Ioan - Építészeti és Urbanisztikai Egyetem, Bukarest, Románia
16.30-17.00
tömegváros
Pásztor István - területaköbön egyesület, Erdély
17.00-18.00
Beszélgetés meghívott partnerekkel
Téma: Kortárs műemlékvédelmi stratégiák - fókuszban a Déli Pályaudvar
2008. MÁRCIUS 29., SZOMBAT

épületbejárások vezetéssel. A pénteki konferencián lehet jelentkezni az alábbi helyszínekre:
Déli Pályaudvar, Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) székház, Ferenciek terei Klotild palota, Tőzsdepalota

Bővebben a Kortárs Építészeti Központról: A Kortárs Építészeti Központot fiatal építészek, képzőművészek, városkutatók és az építészetről aktívan gondolkodó civilek hozták létre és működtetik lassan két éve. A Központ egyik kiemelt célja, hogy a nemzetközi példák, tapasztalatok átfogó megismertetésével, elemzésével, a hazánkban zajló építési folyamatok összetett, társadalmi vonatkozásainak kérdéseire is releváns válaszokat kapjunk. Annak érdekében, hogy ebben a gyorsan változó, globalizált világban ezeket a komplex folyamatokat naprakészen közvetítsük a szakmai és a széles nagyközönség felé, a KÉK együttműködik hazai és nemzetközi építészeti és urbanista intézetekkel, oktatási és kutatási központokkal, valamint olyan cégekkel és piaci szereplőkkel, akik tevékenységében a társadalmi felelősségvállalás határozottan megjelenik. www.kek.org.hu